1948–52: Művészeti Gimnázium, tanára: Kántor Andor. 1952–59: MKF, mesterei: Bernáth Aurél, Fónyi Géza, Pap Gyula. Tanulmányúton járt Németországban, Lengyelországban, Szovjetunióban, Franciaországban, Oroszországban, Csehszlovákiában. 1963: KISZ-díj; 1964–66: Derkovits-ösztöndíj; 1976: az V. Egri Akvarell B. MNMA-díja; 1981: a Szolnoki Festészeti Triennálé díja; 1995: Munkácsy-díj; 1997: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt; 2000: Soroksár díszpolgára. 1959-től a FKS tagja, 1965-ben vezetőségébe is beválasztották. 1972-től a Szentendrei Régi Művésztelep, 1980-tól a Szentendrei Műhely Galéria tagja. Budapesten és Szentendrén él.

A festmények mellett grafikát, plasztikát, gobelint, üvegkompozíciót alkot. Ladányi József így összegzi munkásságát: „Az 1960-as években született festményei lírai táj- és városképek, csendéletek, enteriőrök, életképek, portrék. Feszes szerkezetű, színgazdag kompozícióin szülőhelye tárgyi, hangulati emlékeit festi meg. Jellegzetesek trombitás csendéletei. 1972-től, Szentendrére költözésétől megváltozik festészete. A korábban is ábrázolt népi tárgyakból motívumokat (szív, tulipán, kereszt, bábu, ék, kör) emel ki. Eltávolodik a reális ábrázolástól, a valóságos elemeket stilizált népi motívumok, geometrikus formák váltják fel. Az 1970-es években született alkotásokon a képtér még egységes, a tiszta színekkel festett motívumok teret érzékeltetnek, áthatják egymást. A hetvenes, nyolcvanas évek fordulóján kompozíciói síkszerűekké válnak. A képek meghatározó színe a fehér. A jellegzetes motívumok ritmikus sorokban, gazdag variációkban jelennek meg, kitöltve a képfelületet. Az 1990-es évek elejétől festészete komorabbá válik, sötét színű, nagyméretű műveket alkot. A sötét felületet csak néhány motívum bontja meg."

Katalógussal kísért első egyéni tárlatát 1963-ban mutatta be a budapesti Mednyánszky Teremben. Legjelentősebb egyéni kiállításai. 1973: Művésztelepi Galéria, Szentendre; Arany János M., Nagykőrös; 1976: Csepel Galéria, Bp.; 1979: Pécsi Galéria; 1980: Műcsarnok, Bp.; 1981: MNG; 1984, 1996: Műhely Galéria, Szentendre; 1986: Medgyessy Terem, Debrecen; 1988: Vigadó Galéria, Bp.; 1992: Szentendrei Képtár; 1995: Körmendi Galéria, Bp.; 1997: Művészetek Háza, Szekszárd; 1999: Szinyei Szalon, Bp.; 2000: Erdész Galéria, Szentendre. 1960-tól rendszeresen részt vesz országos jelentőségű hazai és külföldi csoportos kiállításokon, valamint a szentendrei művészek közös bemutatóin. Az alábbi közgyűjtemények őrzik műveit: Báthory István M., Nyírbátor; Damjanich János M., Szolnok; Déri M., Debrecen; Diósgyőri Vármúzeum; Dobó István M., Eger; Ferenczy M., Szentendre; FK; Katona József M., Kecskemét; JPM; Ludwig M., Aachen (Németország); MNG; Móra Ferenc M., Szeged; Sárospataki Képtár; Thury György M., Nagykanizsa; Városi Gyűjtemény, Tübingen; Centralmuseum, Ulm (Németország). Köztéren elhelyezett művei: mozaik (Gyöngyös, Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum); gobelin (1980, Mátészalka, MSZMP Városi Bizottság); gobelin (1986, Bp., XX. kerület, Házasságkötő Terem).

Életművét méltató fontosabb cikkek, tanulmányok. KOVÁSZNAI G. Gy.: kat. bev. tan., Mednyánszky T., 1963; TÓTH A.: Bartl Józsefnél, MŰV, 1974/7; HANN F.: kat. bev. tan., Műcsarnok, 1980; KESERŰ K.: Bartl József kiállítása, MŰV, 1981/3; MUCSI A.: Bartl József kiállítása a szentendrei Műhely Galériában, MŰV, 1984/9; FÁBIÁN L.: kat. bev. tan., Vigadó G., 1988; KISS JOAKIM M.: Fej a négyzetben, MŰV, 1989/7; HANN F.: kat. bev. tan., Szentendrei Képtár, 1992; WEHNER T.: Négyzetekre osztott négyzetek. Bartl József festőművész szentendrei életmű-kiállítása, ÚM, 1993/3; WEHNER T.: Soroksár, Szentendre. Bartl József festőművész kiállítása, ÚM, 1995/5.