1964-től 68-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, mesterei Barcsay Jenő és Fónyi Géza voltak. 1968-70 között a Főiskola mesterképző kurzusát végezte el. 1993-ban Londonban, a British Film Institute-ban médiapedagógiát hallgatott. 1974-től a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola művésztanára, 1993-tól a Magyar Iparművészeti Főiskola Tanárképző Tanszékének tanára. 1997 óta docens, több cikke jelent meg a vizuális nevelés kérdéseiről. Megalakulása óta tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek. Díjak, ösztöndíjak. 1970: FMS-kiállítás, III. díj; 1971: FMS-kiállítás II. díj; 1971-73 között: Derkovits-ösztöndíj; 1972: Dózsa-pályázat, festészeti I. díj; 1973: FMS-kiállítás, I. díj; 1974: FMS festészeti pályázat, III. díj; 1977: Ember és alkotása, FMS-pályázat, I. díj; 1989: Munkácsy-díj.

Munkásságáról Markója Csilla így ír: „A hetvenes évek elején figuratív expresszionistaként induló festő fokozatosan szakadt el az expresszív hevülettel megragadott konkrét képi elemek tárgyias világától éppúgy, mint a festészet médiumától magától, miközben megőrizte – figuráinak szürrealisztikus nonfigurációba oldásán keresztül – expresszionizmusából a tiszta koloritban kifejezhető indulatát, emocionális töltését, a festészetből pedig a síkok iránti fogékonyságot. Függesztett térplasztikái, közismert sárkányai ugyanis a szobrászat és a festészet sajátos transzmutációi, lebegő síkok vagy éppen festett terek. A japán papírból, bambuszból készített lucidus, szárnyaló konstrukciók térrel foglalkoznak, de súly nélkül, sem nem szobrok, sem nem festmények, hanem olyan, a minimal arttal vagy Rothko, Malevics, Mondrian az abszolút redukcióra való törekvésével rokonítható érzéki konceptek, melyek épp annyira alkalmasak egy hangulati, meditatív elem univerzalizálására, mint amennyire reflektálnak a médiumbeli, műfaji korlátokra. Ezek a sajátos plasztikák alkotójuk szerint magukba sűríthetik egy megvilágosult pillanat teljes világegyetemét, ezt tükrözi például a Vaktérkép című (1995) alkotás minden részletre kiterjedő képi-kulturális idézetgyűjteménye. E posztmodern univerzalizmus azonban különböző kultúrák metszéspontján áll, és archaikus-geometrikus díszítőformákkal, a dekoráció és az ornamentika eredetével tart ősi és mitikus homályba vesző rokonságot.”

Egyéni kiállítások. 1964: Művészklub, Kecskemét; 1973, 78: Stúdió G., Bp.; 1977: Rákosligeti M. H., Bp.; 1979: BME Kollégium; Képcsarnok, Dunaújváros; 1982: Művelődési Ház G., Vác; Szórakaténusz Játékmúzeum, Kecskemét; Műhely G., Szentendre; 1983: Bástya G., Bp.; Művésztelepi G., Szentendre; 1985: Lágymányosi Közösségi Ház, Bp.; VLS G., Szentendre; 1986: Teleki-kastély G., Szirák; Uitz Terem, Dunaújváros; 1988: Generalart Stúdió; Volkshalle, Bécs; 1989: Francia Intézet, Bp.; M. Dhondt Dhaenens, Durle; 1990: G. de Rivo, Bázel; Frieburg; 1990, 94: Gleditsch 45 Schöneberger Kunstgalerie, Berlin; 1990, 92, 93, 94: Várfok 14 Műhelygaléria, Bp.; 1992: Médiathéque Centre Jean Renoir, Dieppe; Le Ciel pour Cimaise, Tours (Franciaország); 1993: Vízivárosi G., Bp.; 1995: Vaktérkép, Bartók 32 G., Bp.; 1996: Sárospatak; 1998, 99: XO G.; Davis Art Center, CA, USA; 2000: Várfok G., Bp.

Válogatott csoportos kiállítások. 1982: Magyar művészek, Stockholm; 1983: Magyar művészek, Bilbao; 1985: Magyar művészek, Madrid; 1987: Secundair Kunstinstituut, Gent (Belgium); 1989: M. Dhondt Dhaenens, Durle; 1990: Mamut art, Görög templom, Vác; 1994: Miro M., Barcelona; 1995: Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Bp.

Köztéri munkák. Függesztett térkonstrukció (1979, Bp., Bartók Béla út); függesztett térkonstrukció (1985, Nagykanizsa, Középiskola); secco (1986, Százhalombatta, Művelődési Központ); függesztett térkonstrukció (1987, Vasvár, Általános Iskola); panno (1991, Nagykálló, Középiskola); függesztett térkonstrukció (1992, Eschborn, Stencon-irodaház); függesztett térkonstrukció (1995, Bp., BKD Bank); függesztett térkonstrukció (1995, Pécs, Gandhi Gimnázium); panno (1996, Bp., Business Center 99); panno (1997, Bp., International Business Center); panno (Universale, Bp.).

Művészetét méltató fontosabb írások. FÖLDÉNYI F. L.: Bodóczky István műtermében, MŰV, 1985/7; FITZ P.–FÖLDÉNYI F. L.: kat. bev. tan., Uitz Terem, Dunaújváros, 1986; WEHNER T.: Bodóczky István festményei, Új Tükör, 1986. december 7.; WEHNER T.: kat. bev. tan., Francia Intézet, 1989; TATAI E.: kat. bev. tan., Bartók 32 G., 1995; TATAI E.: Naplójáték, ÚM, 1995/3; SINKÓ I.: Lakoma és Vaktérkép, ÚM, 1996/4; KMML, 1999. Saját írásai: Sárkányépítés, Bp., 1983; Papírsárkány, Bp., 1989; Rövidítések, Bp., 1995; Vizuális nevelés, Helikon, 1998; Hidden symmetry, Drachen Foundation, 1999; Játékok, Soros Alapítvány, 2001.