Szabadiskolai tanulmányokat folytatott Bonyhádon Palkó József vezetésével. A budapesti MOM Rajzkör és a Fő utcai szabadiskola után 1963-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán, mesterei Borsos Miklós és Csekovszky Árpád voltak. 1963 és 1986 között a Szentendrei Épületkerámia Üzemben dolgozott mint tervező és kivitelező. 1969-ben a Siklósi Kerámia Szimpozion, 1973-ban a Dzintari (Lettország) Szimpózium, 1978-ban a Römhildi (NSZK) Szimpózium, 1986-ban a Kecskeméti Tűzzománc Szimpózium és 1988-ban a Kecskeméti Kerámia Szimpozion résztvevője volt. 1988-ban a Péter-Pál Galéria Egyesület tagja, majd 1994-től elnöke lett.

Laczkó Ibolya így jellemzi munkásságát: „Gyári tervezőként építészeti rekonstrukciós feladatokat oldott meg, és kutakat, cserépkályhákat, térelválasztókat tervezett. Megbízásra faliképeket, burkolatokat tervezett és kivitelezett. Jelenleg kisméretű körplasztikákat készít kiállításra, galériáknak dolgozik. A növény- és makróvilág munkáinak fő ihletője, kisplasztikái, edényei, murális munkái e szellemben készülnek.”

Egyéni kiállítások. 1973: Dürer Terem, Gyula; Művésztelepi G., Szentendre; 1974: A Tv Galériája, Bp.; M. K., Tata; 1975: Fészek Klub, Bp.; 1976: Kunst M., München; 1977: Kossuth M., Cegléd; M. H., Oroszlány; Kuny Domokos M., Tata; 1982: Pest Megyei Oktatási Központ; 1983: Művésztelepi G., Szentendre; 1984: MMK, Salgótarján; 1985: M. H., Kiskunfélegyháza; 1990: Péter-Pál G., Szentendre; 1993: Drezdner Bank, Wertheim. Számos csoportos kiállításon szerepelt műveivel, külföldön is. 1967, 1974: Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Faenza; 1970, 1972, 1978, 1982: I., II., V., VII. Országos Kerámia B., Pécs; 1972: Magyar iparművészet, Prága; 1973: Szimpozion kiállítás, Dzintari, Riga; 1975: Magyar iparművészet, Varsó; 1978: Szimpozion kiállítás, Römhild, Meiningen; 1981: Vonal, Óbuda G., Bp.; 1982: Szocialista Országok Iparművészeti Quadriennáléja, Erfurt; 1986, 1990: Pest megyei iparművészeti kiállítás, Szentendre; 1987: Meiningen; 1994: Magastűzön, MKT, Gödöllői G.; 1995: Kettőspont, Művésztelepi G., Szentendre; Őszi kerámiakiállítás, MKT; Csók István G., Bp.; 20. századi magyar keramikusok. Válogatás az IM gyűjteményéből, IM; Az agyag mesterei, Vigadó G., Bp.

Köztéri munkák. Plasztikus fali kompozíció (mázas kerámia, 1968, Bp., IBUSZ-iroda, lebontották 1990-ben); díszkút-virágtartók (1969, Győr, kórház); figurális domborművek, címerek, kályhák (1970, Bp., Budafoki Borkombinát); cégér (1976, München, Kunstkabinet); dombormű (mázas kerámia, tükör, 1977, Ózd, Kohászati Művek étterme); ivókút és falplasztika (mázas kerámia, Szentendre, patika); virágtartócsalád (1979, Bp., Szikra Lapkiadó irodaháza); térelválasztó rács (Eger, Török Fürdő); Madarak (mázas kerámia dombormű, Üllő, Könyvtár); virágtartó együttes (1983, Vác, házasságkötő terem); plasztika (pirogránit, üveg, 1984, Csongrád, egészségház); akusztikus burkolat (1985, Bp., Állatorvosi Egyetem); Szent László (mázas kerámia, fali dombormű, 1986, Szentendre, Ferences Gimnázium); térelválasztó rács (mázas kerámia, 1987, Salgótarján, OFOTÉRT); plasztikus barokk címer (mázas kerámia, 1988, Szentendre, a Városháza díszterme és homlokzata). Munkáit az alábbi közgyűjtemények őrzik: Ferenczy Múzeum, Szentendre; Iparművészeti Múzeum; Janus Pannonius Múzeum, Pécs; Képtár, Várpalota; Kerámia Múzeum, Römhild; Nemzetközi Kerámia Stúdió Gyűjteménye, Kecskemét; Városi Múzeum, Meiningen.

Művészetét méltató írások. SZÁNTHÓ I.: Borsódy László, Textilélet, 1973/14; KOCZOGH Á.: Kerámia, porcelán, üveg, Bp., 1975; I Maestri della Ceramica Moderna, Faenza, 1984.