1980–85: MIF, mesterei: Plesnivy Károly, Széchényi Lenke. 1985: a Diósy-Nagyajtay Alapítvány akvarellpályázatának I. díja; 1987: az Idegenforgalmi Propaganda- és Kiadóvállalat különdíja; 1989: a Fiatal Iparművészek Stúdiójának ösztöndíja; 1991–94: Kozma Lajos iparművészeti ösztöndíj; 1997: Élő gobelin kiállítás, a kis gobelin kategória I. díja. 1997 óta a székesfehérvári Tóparti Művészeti Gimnázium tanára. 1985-90 között a Fiatal Iparművészek Stúdiójának, 1985-től a Művészeti Alapnak, majd a MAOE-nak, 1990-től a MKISZ textilművész szakosztályának, 1996-tól a Magyar Kárpitművészek Egyesületének tagja.

Munkásságát Schenk Lea a következőképpen jellemzi: „Klasszikus francia szövéssel alkotja műveit. Figurális kárpitokkal indult pályája, majd a természeti motívumok – a táj és alkotóelemei – felé fordult. A felhő témára készült variációi a lírai absztrakció körébe tartoznak. 1998-tól visszatért a figurális kárpitokhoz, melyeknek gondolati középpontja az ember és az emberi kapcsolatok léte s jövője.”

Székesfehérváron a Tóparti Művészeti Gimnáziumban volt egyéni kiállítása. Számos csoportos kiállításon szerepelt. Eleinte főleg a Fiatal Iparművészek Stúdiójának bemutatkozásain, majd a Kárpitművészek Szövetségének kiállításain. A Kozma Lajos-ösztöndíjas iparművészek kiállításain 1992-ben a Tölgyfa Galériában és 1994-ben az Iparművészeti Múzeumban vett részt. Legjelentősebb köztéri alkotásai: Összefonódás (1986, francia gobelin, Salgótarján, házasságkötő terem); Találkozás fája (1989, francia gobelin, Ajka, házasságkötő terem); Triptichon (1991, francia gobelin, Bp., Hilton Hotel). Művét közgyűjteményben az Iparművészeti Múzeum őrzi. Művészetéről: II. Pest Megyei Iparművészeti Tárlat, 1990-1991, Szentendrei Képtár.