Autodidakta, mesterei: Martyn Ferenc, Swierkiewicz Róbert. 1989-ben tanulmányúton járt Kanadában és az Egyesült Államokban; 1991-től 97-ig hat művészeti expedíciót valósított meg: Párizs–Budapest, Budapest–Moszkva, Moszkva–Bajkál-tó, Budapest–Velence, Budapest–Róma, Budapest–Graz. Ösztöndíj, díjak. 1994: a Római Magyar Akadémia ösztöndíja; 1984: a Művelődési Minisztérium díja; 1985, 1986, 1988: a Váci Művészeti Fesztivál díjai; 1990: a Colour and Form Society díja (Kanada); 1997: a Magyar Szalon ’97 díjazottja (Műcsarnok, Bp.)

A 60-as évek második felének rövid ideig tartó figuratív időszaka után az évtized vége felé geometrizáló tendencia érvényesül grafikáin. A hetvenes évek második felében keletkezett cinkmaratásokon raszteres mezőkkel, hálófelületekkel komponál. A nyolcvanas évek második felében egyrészt csurgatásos kompozíciókat, ún. irányított kalligráfiákat hoz létre, másrészt sajátos pontozásos technikával kísérletezik. Pontokat vagy apró vonalkákat választva rajzi és festői alapelemekként, sajátosan pulzáló „firkamezőket”, festett „rezgéskomplexumokat” vagy figurális kompozíciókat alkot. A respirationizmus nevet adta ebben az időszakban ennek a stílusának, mivel e meditatív firkák strukturális sajátossága a „lélegző” ritmus, keletkezésük egymásutánját pedig egy „firkaút” folyamatos realizációjának minősíti. A kilencvenes évek első felében művészetét egyre inkább a figurativitás jellemzi. Álló, lépő vagy futó alakokat, lovakat és lovas képeket rajzol és fest. Figuratív falképet tervez. Művészetében jelentős szerepet játszik 1984-ben indult – művészetével összefonódó – szupermaratoni sportolói tevékenysége. „Futóművésznek” minősítve önmagát, eddig hat szupermaratoni Művészeti Expedíciót hajtott végre, melyeken hátizsákjában magával vitt viaszosvásznakon vagy papírhengereken az útját dokumentáló „firkautakat” készített. Ars poeticája szerint az útját kereső művész előtt felsejlő Szellemi Utak lehetőségeit veszi számba, másrészt arra utal, hogy számára a különböző utak interferáló ötvözetében az Út maga a lényeg. Futóművészi teljesítményei Miroslav Mandi szerb konceptuális művész vándorút-akcióival rokoníthatóak, a művészeti és a sporttevékenység öszefonódása pedig az író-festő Román György munkásságával állítható párhuzamba. (Schenk Lea)

Egyéni kiállítások. 1966: Orvostudományi Egyetem Galériája, Pécs; 1969: BME, G. 11; 1971: Lengyel Kultúra Háza, Bp.; 1974: Jókai Klub, Bp.; 1975: Vajda Lajos Stúdió G., Szentendre; Kassák Klub, Bp.; 1980: Fészek Klub, Bp.; 1982: Könyvtár G., Vác; Műhely G., Szentendre; 1985: Liget G., Bp.; 1987: Atrium Hyatt G., Bp.; 1989: Perrin G., Whitby (Kanada); 1990: Életjel, Rippl-Rónai M., Kaposvár; Hegyestű, Rippl-Rónai M., Kaposvár; 1991: Firkaút, Művésztelepi G., Szentendre; Martyn Ház, Pécs; Művésztelepi G., Pécs; 1992: Luttár G.; 1993: Az ember titokzatos arca, Orosz Kulturális Központ, Bp. Számos csoportos kiállításon vett részt. 1970: Stúdió ’70, Ernst M., Bp.; 1971: Új Művek, Műcsarnok, Bp.; 1976: Mai magyar grafika és rajzművészet, MNG; 1977: Prizma G., Krakkó; 1981: Grafikai B., Miskolc; 1984: Országos Képzőművészeti Kiállítás ’84, Műcsarnok; 1987: Intergrafik, Berlin; 1988: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1990: Barcsay Gyűjtemény, Szentendre; Kép ’90, Műcsarnok; 1992: Csók G., Bp.; Orosz Kulturális Központ. Műveinek a szentendrei Ferenczy Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Képtára, a Magyar Nemzeti Galéria és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum ad otthont. Írásai: Firemime art. Művészetterápia, Nonverbális pszichoterápiák, Animula-könyvek, Magyar Pszichoterápiai Társaság, Bp., 1991; Hogyan?, Bp., 1999.

Művészetét méltató fontosabb írások. WEHNER T.: A változó az állandó elem. Csorba Simon művészetéről, MŰV, 1989/7; SCHENK L.: Firkaút. A szellemi művészet útja (kat., bev. tan.), Szentendre, 1991; SCHENK L.: Firkaút. Csorba Simon László festőművész kiállításáról, ÚM, 1991/10; BEKE L.: Az ember titokzatos arca. Csorba Simon író, grafikus- és festőművész (kat.), Orosz Kulturális Központ, 1993; WEHNER T.: Illés próféta előfutára. Csorba Simon művészetéről, Kortárs, 1993/7; Megszállottak Klubja, Bp., 1998.; KMML, 1999.