1975-től 80-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, mestere Sváby Lajos volt. 1982-85 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1986 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán tanít. A Pentaton csoport alapító tagja.

Hann Ferenc így összegzi művészetét: „Festészete a táblakép és a muráliák határán áll. A felületre nemes vakolatot, homokot hord fel, mely rendkívül rusztikus, ugyanakkor érzékeny faktúrát ad. Szívesen használja a dróthálót, ahol az üresen hagyott helyeken átlát a szemlélő a mögöttes térbe. A tér kitüntetett szerepet tölt be életművében, hiszen e keretbe foglalt, nagyméretű hálókra vakolt opuszokból labirintusrendszereket épít, ahová besétálhat a néző. A vakolatra svasztikát, csillagot s más jelentéshordozó, szimbolikus ábrákat fest. Jelentős az évszakokra utaló négyelemes (szokatlanul lírai hatású) installációja. Valamennyi munkája filozofikus tartalmakat hordoz.”

A következő egyéni kiállításokon szerepelt. 1981: Stúdió G., Bp.; Ferencvárosi Pincetárlat, Bp.; 1983: VLS G., Szentendre; 1986: Művésztelepi G., Szentendre; 1989: Pandora G.; Kornhaus, Kircheim; 1990: Magyar Intézet, Párizs; 1991: Pandora G. Csoportos kiállításokon is részt vett. 1980, 1986: Fiatal Képzőművészek Stúdiója kiállítás; 1992–94: a Pentaton csoport tárlatai; 1999: Szentendrei Tárlat, MűvészetMalom, Szentendre. Munkái a szolnoki Damjanich János Múzeum gyűjteményét gazdagítják. Művészetét méltatja HANN F.: A svasztika és a csillag násza, Folyam (Irodalmi és képzőművészeti folyóirat), 1992/6.