1964–68: Marosvásárhelyi IV. sz. Elméleti Líceum. Szakmai ismereteit részint autodidakta módon, részint különböző marosvásárhelyi képzőművészeti szakkörökben szerezte meg. 1975-80 között tevékenyen részt vett az ún. Apolló Ifjúsági Alkotókör programjainak szervezésében. 1980-83 között aktív tagja és résztvevője volt az ún. Marosvásárhelyi Műhely (MAMŰ) kiállításainak és akcióinak. 1984-ben áttelepült Magyarországra. Tagja a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, 1986-tól a Szentendrei Grafikai Műhelynek, 1990-94 között a Pantenon csoportnak (Elekes Károllyal, Nagy Árpád Pikával), 1991-ben egyik alapító tagja a MA (születő) MŰ(-vek) Társaságnak. 1997: Neufeld Anna-emlékdíj, Vác.

A festészet, grafika mellett térberendezéssel, akciókkal foglalkozik, újabban animációval, multimédiával kísérletezik. Novotny Tihamér elemzése szerint Krizbai, „megszabadulva a felhasznált anyagok hagyományosan tiszta, egynemű alkalmazásától, sajátos ízű, kevert eszközrendszert teremtett magának. Egyedi grafikái akkor nyerik el befejezettségüket, amikor a kavargó szén, kréta, tus, tempera, akvarell, pác egymást felerősítve, különös, barokkosan eleven formavilágú, szenvedélyes lelkiállapotot tükröző esztétikai minőséget hoz létre a különféle méretű papírlapokon, s gyakran a két métert is meghaladó papírtekercseken (A harcos bálványaival védekezik, Falatozó katona a határon, Vándorló fazekas, Diptichon). 1986-tól olajfestményein kialakított egy ún. növekvő mellérendelés típusú, örvénylő, festékfelhordó technikát, amelynek lényege a vastagabb és vékonyabb, hosszabb és rövidebb, szaggatottan vonagló vonalak gesztus értékű, organikus kompozicionális rendje. A formákat a mélyből a felszínre hajtó, az emblematikus értékűvé tett jeleket-jelképeket körülölelő expresszív kifejezés jellemző ezekre a képekre (Madártetem a Tündérkertben). Szürenon festő, aki a szürrealizmust és a nonfigurációt keveri, egyesíti képein.”

Első egyéni tárlatával 1980-ban a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztőségében mutatkozott be. Legjelentősebb egyéni kiállításai. 1984: VLS G., Szentendre; 1985: Ifjúsági Ház, Pécs; FMK; Művésztelepi Galéria, Szentendre; 1988: FMK; G. Emilia Suciu, Karlsruhe; 1990: Art Expo, Tokió; 1990-91: Trans-Sylvan, Városi Galéria, Wels; 1991: Alvó Pásztor, Collegium Hungaricum, Bécs; Nárcisz kertje, FMK; 1992: Amano G., Osaka; Pantenon, Szentendrei Képtár; 1993: Pantenon, Műcsarnok, Palme-ház, Bp.; 1994: Hangos koncept, Mű-Terem Galéria, Bp.; 1995: Duna Galéria, Bp.; 1996: Téli trepanálás, Téli Galéria, Szentendre; 1998: Hangrelief, Merlin Galéria, Bp.; 1999: Alvó pásztorok I., MAMŰ Pince; 2000: Alvó pásztorok II., VLS G., Szentendre.

1975-től Romániában, 1984-től Magyarországon folyamatosan részt vesz csoportos kiállításokon is. 1975–80: az Apolló Kör kiállításai, Marosvásárhely és Nagyszeben; 1979: Fotó és kísérleti film, Művészetek Háza, Bukarest; 1979–83: Ifjúsági Szalon, Kultúrpalota, Marosvásárhely; 1980-81: MAMŰ-kiállítások; Stúdió Színház, Marosvásárhely; 1984: Stúdió ’84, BNV; 1985: Nemzetközi kísérleti művészet kiállítás, FMK; 1986: Fiatal művészek Szentendréről, Magyar Intézet, Varsó; 1988: SZAFT, Ernst M., Bp.; Győri Műcsarnok; Uitz Terem, Dunaújváros; Transsylvania, VLS G., Szentendre; Gravitáció, VLS G.; 1989-90: Marosvásárhelyi Műhely 1978–1984; Tegnap és Ma, Szentendrei Képtár; 1990: SZAFT 2., A VLS és meghívott barátainak közös kiállítása, KLTE-aula, Debrecen; 1991: Unicornis, A szentendrei VLS G. és a MAMŰ közös kiállítása, Vigadó Galéria, Bp.; Miskolci G.; Gödöllői G.; Uitz Terem; Médium 2., Sepsiszentgyörgy; 1994–98: Expanzió VI–X., Vác; Médium 3., Sepsiszentgyörgy; Természetesen, Ernst M., Bp.; 80-as évek – Képzőművészet, Ernst M.; 1998: Új szerzemények a Ferenczy M. képzőművészeti gyűjteményében (1989–1998), Szentendrei Képtár; A szentendrei VLS G. kiállítása, Kultúrpalota, Marosvásárhely; Rögeszme, MAMŰ-tárlat, Új Galéria, Nagyvárad; Bp. Galéria, Lajos u.; 1999-2000: Szentendrei művészet a 70-es, 80-as években – VLS, Városi Művészeti M., Győr. Az alábbi közgyűjtemények őrzik műveit: Ferenczy M., Szentendre; G. Der Stadt, Wels; Hatvani M.; MNG; Xantus János M., Győr.

Animációs filmek. KRIZBAI S.–MIKLÓS Á.–SZABÓ S.: Ajánlás a Lakomához, 1997; KRIZBAI S.–MIKLÓS Á.–SZABÓ S.: Öt Gén (Hommage a Hamvas B.), 1997; KRIZBAI S.–GAÁL J.–BENKOVITS B.: Violance, 1998; KRIZBAI S.–BENKOVITS B.–NOVOTNY T.: Alvó pásztorok, 1999; KRIZBAI S.–feLUGOSSY L.–BENKOVITS B.: Kaland a kertben, 1999.

Fontosabb cikkek, tanulmányok, filmek. HANN F.: Krizbai Sándor kiállítása, Szentendre, Művésztelepi G. (kat. bev.), 1985; NOVOTNY T.: SZAFT. A VLS G. és meghívott barátainak kiállítása, Ernst M., Bp. (kat. bev. tan.), 1988; NOVOTNY T.: MAMŰ. Marosvásárhelyi Műhely 1978–1984. Tegnap és Ma, Szentendrei Képtár, Barátság M. K., Százhalombatta (kat. bev. tan.), 1989-90; R. P. R. PROCOPOVICI: Három magyar művész. Flash Art News, 1990/151; NOVOTNY T.: Unicornis. A szentendrei VLS G. és a MAMŰ közös kiállítása (kat.), 1991; NOVOTNY T.: A Pantenon csoport avagy a panteizmus felemelő metaforája, Árgus, 1992/6; HAJDU I.: Hit, halál, szerkezet. A Pantenon csoport kiállítása a Szentendrei Képtárban, Beszélő, 1992. június 6.; NOVOTNY T.: Pantenon 1990–93, Műcsarnok, Palme Ház (kat. bev. tan.), 1993, benne még: KESERÜ K.–ATTALAI G.–ÁGOSTON V. tanulmányai; SZEGŐ GY.: Pante-Non avagy mindent nem, Kritika, 1993/9; MEZEI O.: Jelekkel együtt élni továbbra is. Krizbairól magáról és a Pantenonról, Árgus, 1999/1; NOVOTNY T.: Válogatás a szentendrei művészek második generációjának alkotásaiból. VLS II., Barcsay Iskola G., Szentendre (kat. bev. tan.), 1999. KERNÁCS G.–B. FARKAS T.: MAMŰ – Marosvásárhelyi Műhely. Rekviem, MTV, 1990; Cirka-firka. Animációs folyókép, MTV, 1997/5; Itt Artunk. Nem csak szépművészeti értesítő, MTV, 1998/10.