1961-63 között Bieber Károly kovács iparművésznél tanulta a mesterséget. 1974: nívódíj a Ferenczy Károly Múzeum belső kapujáért; 1976: nívódíj a Hilton Szálloda három kapujáért, rácsaiért; 1994: Ferenczy-díj; 1995: a Magyar Művészetért díj. 1970-től Művészeti Alap-, majd MAOE-, 1977-től MKISZ-tag. 1988-tól a szentendrei Péter-Pál Képző- és Iparművészeti Alkotóközösség és Galéria (1991-től Egyesület) alapító tagja. 1992–95: Kovácsolás kurzust tart saját műhelyében a MIF hallgatói részére.

Munkásságát Schenk Lea a következőképpen jellemzi: „Lehoczky János az 1960-as években újraéledő kovácsművességnek, az eklektizáló formanyelvvel szakító, új utakat kereső kovácsműves alkotóknak meghatározó egyénisége. Pályája restaurátorként indul, majd 1965-től saját műhelyt alapít. A modern építészeti formák és a román kori vasmunkák tiszta szerkezetisége felé fordulva kezdi alkotni monumentális kovácsoltvas kapuit s rácsait, melyeknél az absztrakt térplasztika irányába mutatóan aknázza ki a háromdimenziós, geometrikus motívumok pozitív s negatív formajátékát. A kisművesség területén változatos cégéreket, kandelábereket, falikarokat készít. Jelentősek a műemlékekhez kapcsolódó rekonstrukciós és restaurátori munkái is, melyeknél az adott történeti stílusjegyek másolása helyett a motívumkincs alkotó újragondolására helyezi a hangsúlyt.”

Számos egyéni kiállítása volt. 1976: Művésztelepi Galéria, Szentendre; 1977: Celldömölk; Kőszeg; 1979: Avignon; Dunaújváros; 1980: Stuttgart; 1981: Lakótelepi Galéria, Szentendre; 1982: Képcsarnok, Győr; 1985: Építőművészek Szövetségének Székháza, Bp.; 1990: Lyon.

Jelentősebb köztéri művei kovácsoltvasból kivitelezett alkotások: a Ferenczy Múzeum belső kapuja, ajtaja (1974, Szentendre); a Hilton Szálló három kapuja és rácsa (1976, Budapest); Patikacégér (1977, Szentendre); a Népművészetek Háza cégére (1977, Szentendre); az Állami Népi Együttes székházának kandeláberei és falikarjai (1979-80, Budapest); postaépület belső térelválasztó rácsai (1981, Szentendre); a Dunai Vasmű kapuegyüttese (1981–84, Dunaújváros); a Klastrom Szálló belső, külső munkái (1986-87, Győr); a Magyar Nemzeti Bank (egykori Postatakarék) székházának restaurálási és rekonstrukciós munkái (1986–92, Budapest); a Püspöki Kincstár belső kapuja (1990, Győr); a Magyar Külkereskedelmi Bank külső kapuja (1991, Budapest); az Apátsági templom főbejárati kapuja (1992, Tihany), a Magyar Intézet főbejárati kapuja (1992-93, Párizs); Szent György téri kapuegyüttes (1993-94, Budapest); a Magyar Külkereskedelmi Bank (egykori Tiszti Kaszinó) restaurálási és új tervezésű munkái (1995-96, Budapest); Glass Shop külső kapuja (1997, Fukushima, Japán).

Fontosabb irodalom. PEREHÁZY K.: Budapest utolsó száz esztendejének kovácsoltvas-művessége és jelentősebb mesterei, Építés és Építészettudomány, 1976/3-4; KOCZOGH Á.: Mai magyar iparművészet. Fémművesség, Budapest, 1977; KOCZOGH Á.: Mai kovácsművészet, Művészet, 1977/7; Gitter als Kunst, Deutsche Bauzeitung, 1981. január; Lehoczky János kiállítása, Profil, 1981/4; PEREHÁZY K.: Stílus és technika a kovácsoltvas-művességben, Budapest, 1986; II. Pest Megyei Iparművészeti Tárlat, 1990, Szentendrei Képtár; HALASI R.: A Lehoczky-műhely, Atrium, 1997/4; PEREHÁZY K.: Törekvések a mai magyar művészi vasművességben, Építés és Építészettudomány 1996-97/3-4; PEREHÁZY K.: Művészi kovácsoltvas munkák a Magyar Külkereskedelmi Bank székházán. Alpár Ede és Lehoczky János alkotásai, Budapest (1998).