Autodidakta. 1962: ELTE BTK magyar-német szak. 2002-ben a magyar kultúra napján a Honvédelemért kitüntetés I. osztályát kapta.

Az 1980-as években kezdett tájképeket és virágokat festeni, majd városmontázsokat készíteni. A hazai tájképeken megörökíti a tájak évszakonként változó arculatát. Fontos számára az ember és természet kapcsolata. Montázsokban összegzi a hazai tájegységek (Alföld, Dunakanyar), hazai és külföldi városok (Budapest, Szentendre, Sopron, Párizs, Róma) számára fontos jellemzőit. Illusztrálással is foglalkozik. (Schenk Lea)

Több mint százötven egyéni tárlaton mutatkozott be az ország különböző településein és külföldön. 1988: Stefánia Galéria, Bp.; Savoyai-kastély, Ráckeve; 1990: Tummersbach; 1992: Tokió; 1993: Móra Ferenc Múzeum, Szeged; 1996: Péter-Pál templom, Szentendre; 1997: Magyar Szentek temploma; Börzsöny Múzeum, Szob; Petőfi Múzeum, Aszód; Savoyai-kastély; 1998: Helikon Múzeum, Keszthely; Batthány-kastély, Körmend; 1999: Ópusztaszer; 2000: Balatonfüred; Szolnoki Galéria; Népfőiskola, Lakitelek; 2001: Stefánia Galéria, életműkiállítás. Műveit az alábbi közgyűjtemények őrzik: Móra Ferenc Múzeum, Szeged; Petőfi Múzeum, Aszód; Petőfi Képtár, Kiskőrös. Nagyméretű pannóját, mely montázsban összegzi Pest megye műemlékeit, a Pest Megyei Közgyűlés épületének lovagtermében avatták föl 2002 októberében.

Pogány Ö. Gábor könyvet írt művészetéről (1991). A műveit és azok fogadtatását bemutató emlékkönyvben (szerkesztette Losonci Miklós) számos festményét elemezték írók, közéleti személyiségek, többek között Sütő András és Tőkés László is. Belső hang címen film készült műveiről, amit a Magyar Nemzeti Galéria archivált. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió foglalkozott alkotásaival.