1948-tól 53-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, mesterei Beck András, Kisfaludi Strobl Zsigmond és Pátzay Pál voltak. A Szentendrei Grafikai Műhely tagja. 1971-től Visegrádon, az Áprily-völgyben élt. 1956-ban Derkovits-ösztöndíjat kapott, 1966-ban Munkácsy-díjas lett, 1967-ben elnyerte a Római Magyar Akadémia ösztöndíját, 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Kiskeresztjével tüntették ki. 2003-ban hunyt el.

Wehner Tibor és Hann Ferenc összegzése szerint „a korai érzékeny, karakteres portrészobrok, realista munkásábrázolások után, érett korszakában a figuralitás és a nonfiguráció határán álló, nagyméretű kőszobrokat farag, melyek szellemiségükben talán a kora görög kykladikus idolokhoz állnak a legközelebb. Szobrászatában óriási fordulatot hozott az 1967-es római ösztöndíjas időszak: művészete ekkor fordult az ábrázolás konvenciótól a jelentéstartalommal áthatott tömegformálás és téralakítás felé. Németh Lajost a bretagne-i megalit kőemlékekre, az észak- és nyugat-európai dolmenekre emlékeztették művei. A négy-öt méteres monumentumok rusztikusan faragott kubusait íves vagy kerek formák törik át. A kimetszéseken – a hiány ablakain – átsejlik a táj (a lombok, az ég), a maradandóság, az időtlenség képzetét keltve a szemlélőben. Szobraiban ott van az ősiség szent barbarizmusa, a mediterrán gondolat, mindez úgy, hogy közben a teremtő típusú modern szobrászat generális kérdéseit veti fel, s oldja meg.”

Egyéni kiállítások. 1969: Róma; 1971: Bp.; Visegrád; 1972–73: Visegrád; 1974: Móra park, Szeged; 1975: Dunaújváros; 1976: Hódmezővásárhely; Vármúzeum, Esztergom; Kuny Domokos M., Tata; Esztergom; 1980: Mátyás Király M., Visegrád; 1982: Videoton M. H., Székesfehérvár; M. H., Dömös; 1989: Széchenyi M. H., Tatabánya. 1986-ban avatják fel 26 darabból álló szabadtéri szoborgyűjteményét Szentendrén, a Dunakanyar körúton. Csoportos kiállításokon 1978-tól vesz részt, többek között a Pest Megyei és Szentendrei Tárlatokon (Képtár, Szentendre); 1985-től az Art’éria G. tárlatain. 1983: Szentendrei Művészet, G. Contact, Böblingen; 1999: Szentendrei Tárlat, MűvészetMalom, Szentendre. Műveit az alábbi közgyűjtemények őrzik: Janus Pannonius Múzeum (Pécs); Magyar Nemzeti Galéria; Móra Ferenc Múzeum (Szeged); Sárospataki Képtár; Türr István Múzeum (Baja).

Számtalan köztéri munkája, elsősorban költőket, írókat, más művészeket ábrázoló portréi láthatók szerte az országban. Munkás (mészkő, 1958 körül, Berettyóújfalu, Tejporgyár); Ady Endre (bronzportré, 1959, Eger, középiskolai kollégium); Apáczai Csere János (portré, 1960, Bp., V. ker., Cukor utcai Á. I.); Kútfigura (bronz, 1960 körül, Leányfalu, üdülő); Bányász (bronz, 1962, Várpalota, Vájáriskola); Álló nő (bronz, 1963, Bp., XII. ker., Kiss János altábornagy utca); Leányka (bronz, 1963, Bp., Postás SE); dombormű (vas, rézlemez-domborítás, 1966, Debrecen, Dohánygyár); Bogdánffy Ödön (bronz portré, 1967, Baja, Vízgazdálkodási Vállalat); Kétfigurás kompozíció (alumínium, 1968, Nagyatád); Huszka Jenő (kőportré, 1968, Balatonfüred, Szívkórház parkja, újraállítva: bronz, kő, 1994); Gerelyes lány (vörösréz lemez, 1969, Ózd, Bolyoki lakótelep, Á. I.); Ady Endre (haraszti mészkő, 1969, Szeged, Pantheon); Ligeti Károly (mészkőportré, 1969, Kiskőrös, Ifjúsági Park); Napba néző (süttői mészkő, 1971, Balatonföldvár, vasútállomás); Nő mackóval (mészkő, 1971, Komló, Á. I.); Radnóti Miklós (bronzportré, 1972, Szeged, Radnóti Miklós Gimnázium); József Attila (bronzportré, 1972, Bp., József Attila Színház); Türr István (kő, 1972, Türr István Múzeum, Baja); Krúdy Gyula (bronzportré, 1973, Nyíregyháza-Sóstó); Együtt (kétalakos szobor, süttői mészkő, 1974, Bp., XVII. ker., Népkert); Kodály Zoltán (bronzportré, 1978, Debrecen, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola); díszkút (süttői mészkő, 1978, Eger); Dr. Molnár Béla (bronzportré, 1978, Bp., Orvostovábbképző Intézet); Figurapár (süttői mészkő, 1978, Esztergom); Krúdy Gyula (bronzportré, 1979, Debrecen, nagyerdei szoborsétány); csobogó (süttői mészkő, 1980, Bp., XII. ker., János Kórház); Álló figura (mészkő, 1983, Szob); díszkút (bazalt, gránit, 1984, Esztergom); In memoriam Huszárik (süttői mészkő, 1985, Fót, MAFILM-telep); Rudinai Molnár István (mészkőportré, 1986, Esztergom); Kettős figura (mészkő, 1987, Miskolc); Körplasztikák (mészkő, 1987, Miskolc, Avasi lakótelep); díszkút (mészkő, bronz, 1987, Visegrád, Honvéd Üdülő); Nap és Duna (mészkő, 1996, Győr).

Művészetét méltató fontosabb írások. AKÁCZ L.: Mészáros Dezső kiállítása, MŰV, 1972/8; BODROGI T.: kat., bev. tan., Vármúzeum, Esztergom, 1976; BODROGI T.: kat., bev. tan., Videoton M. H., Székesfehérvár, 1982; NÉMETH L.: Mészáros Dezső szobrászművész szoborparkjának avatása, Pest Megyei Múzeumi Híradó, 1986/3-4.; BODRI F.: Mészáros Dezső kővilága, Tiszatáj, 1987/1-2.; WEHNER T.: Emlékmű-életmű. Mészáros Dezső szobrászművész hetvenesztendős, Új Magyarország, 1993. január 5.; WEHNER T.: Műsorajánlat. Mészáros Dezső szabadonválasztott, ÉS, 1993. január 5.; HANN F.: Mesterköszöntő. Mészáros Dezső hetvenéves, Heti Magyarország, 1993. január 22.; MÁTÉ GY.: Lehet-e tonnákkal mérni a költészetet? Mészáros Dezső köszöntése, Szentendrei Polgár, 1993. december.