1958-tól 63-ig folytatta tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Hincz Gyula volt a mestere. 1964-ben a Károlyi Alapítvány meghívására európai tanulmányutat tett, 1966-ban Párizsba ment. 1970-ben a Károlyi Alapítvány (Vence) művésztelepén dolgozott. 1972-ben az esseni Folkwang M. ösztöndíját nyerte el. 1975-79 között a Budapesti Műhely tagja volt. 1995-ben Rómában és Firenzében, 1996-ban Lisszabonban járt. Budapesten és Feketebácson él. 1986-ban Munkácsy-díjat kapott, 1997-ben érdemes művész kitüntetésben, 2001-ben Kossuth-díjban részesült.

Fitz Péter így összegzi pályáját: „A hatvanas évek közepén indult neoavantgárd művészeti mozgalom egyik alapítója, az Iparterv-csoport és a Budapesti Műhely tagja. Festészete egyszerre kapcsolódott a Kassák-féle történeti, magyar konstruktivista avantgárdhoz és a kor egyetemes neoavantgárdjához. A korszakhoz híven végigjárta a szigorúan strukturális hard edge-iskolát, festészetének geometrikus szakaszában nagy szerepet játszott a stilizált folklórelemek használata, az avar motívumok, színek, mígnem a nyolcvanas évek legelején visszakanyarodott a pályakezdés időszakának líraian érzelmes, oldottabb festészetéhez. A hetvenes években a zene és a táj nagy hatással volt festészete alakulására: Bartók zenéjén keresztül jutott közelebb a népművészet formavilágához, talált rá az archaikus ember alkotó magatartására. Steve Reich zenéje, a minimálzene pedig a spontán festés, a szabad komponálás nagy lehetőségét teremtette meg számára. Ebben az időszakban palettája kivilágosodott, fehérek, halványsárgák az uralkodó színek vásznain. Művészetében fontos szerepet játszik egy festészettörténeti motívum, Malevics keresztje, amely kötődik a korábbi, geometrikus munkáinál kialakult formákhoz; a későbbiek során ezt a jelszerű formát megtartotta. Átértékelve és átformálva a geometrikus struktúrát, beleillesztette lírai, új festészetébe. A kifejezés formája folyvást változott, még akkor is, amikor a hetvenes évek végén a szigorúbb geometria erősödött fel képein. A Malevicsnek dedikált forma tulajdonképpen egy önazonosítási embléma, amely egyszerre csatlakozási pont az egyetemes művészethez, másrészt a magánmítosz konkrét, a Nikére (1963) állandóan visszautaló jele. A nyolcvanas évek új festészeti mozgalmában újra jelentős szerepet játszott, hasonlóan generációjának neoavantgárd társaihoz. Kifejezetten magyar sajátosság, hogy a fiatal festők mozgalma és az előttük járók törekvései összekapcsolódnak. A táj mint befolyásoló, inspiráló hatás ebben a periódusban áttételes alkotóeleme művészetének. A 90-es évekbeli ismételt itáliai tartózkodása új színekkel és formákkal gazdagította művészetét, ami jól érzékelhető római és firenzei sorozatain. A 90-es évek második felében érzéki festészete újra a geometria irányába mozdult. Grafikákat és szobrokat is készít.”

Egyéni kiállítások. 1964: Petri-Galla Pál lakása, Bp.; 1966: M. H., Szentendre; 1968: G. Müller, Stuttgart; 1970: Fényes Adolf Terem; M. Folkwang, Essen; 1975: Iparterv; 1977: Városi G., Hajdúszoboszló; 1978: Józsefvárosi G., Bp.; Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen; MNG; Kunstverein, Unna; 1979: Józsa A. M., Nyíregyháza; Ifjúsági Ház, Székesfehérvár; 1981: Óbudai Pincegaléria, Bp.; Csók Képtár, Székesfehérvár; Színháztéri G., Pécs; M. H., Paks; Fészek Klub, Bp.; 1982: Holbein Ház, Augsburg; 1983: Salamon-torony, Visegrád; 1985: Műcsarnok, Bp.; 1986: G. Steinek, Bécs; G. Eremitage, Berlin; Sziráki Kastély G.; G. Kutscha, Salzburg; Hincz G., Vác; XLII. Velencei B.; 1987: G. Eremitage, Berlin; G. Salambo, Párizs; Dialógus V., Fészek G., Bp.; Francia Intézet, Bp.; G. C, Klagenfurt; Jipian Art G., Knokke Zoute; 1989: G. Heinz Wenk, Dortmund; G. am Kleinen Markt, Mannheim; DMM, Komárom; Dom Umní, Brünn; Pécsi G., Pécs; 1990: G. Umní, Karlovy Vary; Neue G. am Landesmuseum Joanneum, Graz; 1991: Stadt G., Wels; 1992: Fészek G., Bp.; Budapest G., Brüsszel; Pandora G.; 1993: Róma; Ernst M., Bp.; Kunstverein Göppingen, Stuttgart; G. Waszkoviak, Berlin; Pandora G.; AL G. Gerlinde Walz, Stuttgart; 1994: G. Villa Rolandseck, Rolandseck; 1995: M-M G., Tokió; Art Frankfurt/AL G. Gerlinde Walz; G. Waszkowiak, Berlin; Villa Romana, Firenze; Pandora G.; FK; 1997: Fészek G., Bp.; Várfok 14. G., Bp.; G. Waszkowiak, Berlin; 1998: G. der Jenoptik, Jéna; Nemzetközi Művészeti M., Riga; 1999: Kaunas G., Kaunas; Chaplin Művészeti K., Párun; Aboa Vetus, Ars Nova M., Turku.

Számtalan csoportos kiállítás résztvevője volt. 1966: Ady Endre M. H., Bp.; Új törekvések, Ferihegy, Bp.; 1967: Dunakanyar I., Vác; 1968: Kunstmarkt, Köln; Iparterv I.; Stúdió ’58–’68, Műcsarnok, Bp.; 1969: Konkretisták, Karlovy Vary; 1970: 6 Ungarische Künstler, Oldenburg; 1971: Hat magyar művész, G. Griechenbeisl, Bécs; Magyar művészek, G. Wildeshausen, Wildeshausen; Új művek, Műcsarnok, Bp.; Kísérleti kiállítás, MNG; 1972: Patronat Premi International Dibuix Joan Miro, Barcelona; 1973: Jürgen Weichardt Gyűjtemény, Kunsthalle, Wilhelmshaven; Hat magyar konstruktivista, Forum Kunst, Rottweil; 1975: Magyar avantgárd, G. R, Nürnberg; 1976: Magyar avantgárd, G. von Bartha, Bázel; Nemzetközi Grafikai B., Friedrichstadt; 1978: Szobrászat ’78, Műcsarnok, Bp.; Magyar konstruktivista művészet 1920–77, Utrecht; s’Hertogenbosch; Zwole; 1981: Magyar művészet 1905–1980, Konsthall, Göteborg; 1982: Rajz/Drawing, Pécsi G., Pécs; Irányzatok a mai magyar festészetben, M. Cantini, Marseille; Nemzetközi festészeti fesztivál, Cagnes-sur-Mer; 1986: Eklektika ’85, MNG; Kisplasztikai Triennálé, Fellbach; 1987: Új szenzibilitás: magyar festészet a 80-as években, G. der Stadt Villa Merkel, Esslingen; Dortmund; 1989: Művészet ma Magyarországon, Neue G., Sammlung Ludwig, Aachen; Kortárs magyar művészet, Walker Hill Art Center, Szöul; 1991: Művészet Európa/Magyarország, Kunsthalle, Bréma; A szabadság emléke, Georges Pompidou Központ, Párizs; Kortárs művészet. Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, MNG; 1993: Hungarica. A 80-as évek művészete, M. di Roma, Róma; 1999–2000: Nézőpontok/Pozíciók. Művészet Közép-Európában, M. Moderner Kunst, Bécs; Kortárs Művészeti M./Ludwig M., Bp.

Művei az alábbi közgyűjteményekben találhatók: Fővárosi Képtár; Folkwang M. (Essen); Herman Ottó M. (Miskolc); István Király M. (Székesfehérvár); József Attila M. (Makó); Janus Pannonius M. (Pécs); Neue G. am Landesmuseum Joanneum (Graz); Lehmbruck M. (Duisburg); Magyar Nemzeti Galéria; Munkácsy Mihály M. (Békéscsaba); Nemzeti G. (Poznan); Neue National G. (Berlin); Solomon R. Guggenheim M. (New York); Szombathelyi Képtár. Köztéri munkái: Apám emléke (kazánlemez, 1977, Duisburg, a Wilhelm-Lehmbruck M. szoborparkja); színes térplasztika (festett műkő, 1979, Szeged, 1. számú Á. I.); színrelief (festett, rétegelt falemez, 1982, Gyula, Román Gimnázium).

Művészetét méltató fontosabb írások. SÍK CS.: Rend és kaland, Bp., 1972; RAGON, M.– SEUPHOR, M.: L’art abstrait 4, 1945/1970, Párizs, 1974; HEGYI L.: Új szenzibilitás, Bp., 1983; HEGYI L.: gyűjteményes kat., bev. tan., Műcsarnok, Bp. 1985; BOHÁR A.: A belső szabadság motívumai. Nádler István kiállítása a Fészek Galériában, ÚM, 1992/7; NÉRAY K.–TOLNAY A.–FITZ P.: kat., bev. tan., AL G., Gerlinde Walz, Stuttgart, 1993; FITZ P.: kat., bev. tan., FK, 1995; FITZ P.: Moving Ahead and Feedback. Ou Nádler István, Riga, Kaunas, Parun, Turku, 1998–99., kat. bev.; KMML, 1999.

Filmek. KLUTE, M.–HEGYI L.: 3 Ungarische Maler: Ákos Birkás, Károly Kelemen, István Nádler, WDR Köln, 1986; KLUTE, M.–BEKE L.–HEGYI L.: Ungarische Kunst heute, WDR Köln, 1986; B. FARKAS T.–KERNÁCS G.: Egy kiállítás anatómiája, MTV, 1989; FITZ P.–SOÓS Á.: Mindig és újra, MTV, 1991.