PIKA NAGY ÁRPÁD
festő-, díszlettervező művész

Erdőszentgyörgy, 1950. július 19.
1153, Budapest, Eötvös utca 122.
Telefon: 306-15-87

1961-69 között a marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Líceumban tanult, 1969-től 72-ig a marosvásárhelyi Architektúra Technikum diákja volt; 1973-78 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol mestere Abodi Nagy Béla volt. 1978-tól 89-ig a marosvásárhelyi Nemzeti Színház díszlettervezőjeként dolgozott. 1989-ben települt át Magyarországra. Tagja volt a Marosvásárhelyi Műhely alkotócsoportnak, majd alapító tagja a Marosvásárhelyi Műhely Társaságnak és a Pantenon csoportnak (1990–1996). 1999-ben a Block csoporthoz csatlakozott.

Vécsi Nagy Zoltán a következőképpen jellemzi pályáját: „Bacon és Titus-Carmel bűvöletében indult, formai problémákra koncentráló pályakezdés után, a nyolcvanas években kibontakozó munkásságára – a művészetelmélet felé forduló érdeklődésének megfelelően – a konceptualizmus követése volt a jellemző. Az akcionizmus, a land art és a közösségi alkotói megnyilvánulások jegyében működő Marosvásárhelyi Műhely egyik vezéregyéniségévé vált. Díszlettervezőként is szorgalmazója volt a kortárs képzőművészeti megoldások és a különös plasztikai minőségeket hordozó anyagok, mint a többi színházi tényezővel egyenrangú, hangsúlyos színpadi elemek szerepeltetésének. Magyarországra való áttelepedése után művészete egyre több egyéni megoldással gazdagodott. (...) Művészi énjének kiteljesedése a Pantenon csoportban, Elekes Károllyal és Krizbai Sándorral való intenzív együttgondolkodásban és alkotói interakcióban következik be. Szinte minden műfajban alkot, a szénrajzoktól a pasztelleken át az olajfestményekig, a combine paintingtől az assemblage-okig, a térplasztikákon keresztül az objekteken át az installációkig. A kilencvenes években készült munkáiban teret nyer egy sajátos, a groteszkből öniróniába hajló, a posztmodern szellemiségtől áthatott, fanyar hangvétel, amely munkásságát egyre karakteresebbé teszi. A MAMŰ meghatározó művészeként, valamint művészeti íróként is jelentős tevékenységet fejt ki.”

Egyéni kiállítások. 1993: Én, Mű-Terem G., Bp.; 1995: Szürkület előtt, MAMŰ G., Bp.; 1996: Arcok és maszkok, Merlin G., Bp.; 1997: Félbeszakadt kísérlet, Művésztelepi G., Szentendre; 1999: Új Generáció, MAMŰ G., Bp.; Kapcsolat, Fészek G., Bp.; 2000: Művésztelepi G., Szentendre. Számos csoportos kiállításon vett részt, főként a MAMŰ, a Pantenon és a Block csoport tárlatain. 1981: Ifjúsági Szalon, Kultúrpalota, Marosvásárhely; 1981: Médium. Fiatal romániai képzőművészek, Kovászna Megyei M., Sepsiszentgyörgy; 1985: Rajzkiállítás, Atelier ’35, Nagybánya; 1989: MAMŰ, tegnap és ma, Ferenczy M., Szentendre; 1990: MAMUT Art, Görög templom, Vác; Trans-Sylvan, Városi Képtár, Wels; 1991: Alvó Pásztor, Pantenon csoport, Collegium Hungaricum, Bécs; 1992: Pantenon, Ferenczy M., Szentendre; 1993: Contemporary Print Art, Nagoya; 1994: MAMŰ, Rauma; 1998: Block csoport + Pika, Krakkó; Magyar Ház, Varsó; Rögeszme. MAMŰ-tárlat, Bp. G., Lajos utca; 1999: Inner spaces, Nemzetközi Fesztivál, Városi Képtár, Poznan; MűvészetMalom, Szentendre; MAMŰ, Barak G., Berlin; Fémjelzés, Műcsarnok, Bp.; 2000: Szimuláció. Block csoport, Simultan Halle, Köln; Le jeunes de la Bastille, Párizs. Művei a szentendrei Ferenczy Múzeum és az ausztriai Wels Városi Képtárának gyűjteményében találhatók.

Művészetét méltató fontosabb írások. HAJDU I.: Hit, halál, szerkezet. A Pantenon csoport kiállítása a Szentendrei Képtárban, Beszélő, 1992. június 6.; NOVOTNY T.: A Pantenon csoport, avagy a panteizmus felemelő metaforája (kat.), Műcsarnok, Bp., 1993; ATTALAI G.: A Pantenonról másodjára, ÚM, 1993/11; STURCZ J.: Természetesen... Magyarországon. Természeti anyagok, energiák és helyszínek használata a magyar művészetben 1970-től napjainkig (kat.), Ernst M., Bp., 1994; KMML, 1999; NOVOTNY T.: Kisebb összefoglaló Pika Nagy Árpád művészetéről (kat.), Művésztelepi G., Szentendre, 2000.

Rövidítések